Reggel hét órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődött a parlament keddi plenáris ülése.
Apáti István, a Mi Hazánk képviselője a devizahitelesekről beszélt: felrótta a Fidesznek, hogy nem kezelte megfelelően a helyzetet, a bankok és a végrehajtók érdekében jártak el. A Mi Hazánk általános végrehajtási tilalmat rendelne el az adósok javára, majd visszaadná nekik az elvett ingatlanokat. A kormány nevében Répássy Róbert államtitkár válaszolt: elmondta, hogy a devizahiteles-ügyek különböző szakaszokban járnak, ezért nem ilyen egyszerű a megoldás. Emlékeztetett, hogy a kormány 15 olyan törvényt hozott, amely enyhítette a devizahitelesek helyzetét.
A jobbikos Bencze János megdicsérte Lázár János minisztériumát, hogy egy működő rendszert hoznak létre a közlekedésben, de az autók és motorok műszaki vizsgái szerinte nem működnek megfelelő rendszerben. Az autós társadalom nevében megkérdezte, hogy a kormány hajlandó-e a párbeszédre. Ágh Péter államtitkár elmondta, hogy a közlekedési minisztériumban nyitottak a párbeszédre, így lesz ez ebben az esetben is.
Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes az átláthatóságinak nevezett törvényről beszélt, amivel szerinte ismét szintet lépett az Orbán-rendszer. Az eleve furkósbotnak létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal önkényesen listázhatja azokat a szervezeteket, amelyek nem tetszenek a kormánynak, amivel szerinte átlépünk a nyílt diktatúrába. Felsorolta, hogy külföldön milyen választásokba avatkozott bele Orbán, legutóbb épp Romániában.
Reméli, hogy ezt nem felejtik majd el az erdélyiek 2026-ban.
Répássy Róbert államtitkár azzal kontrázott, hogy az MSZP a következő ciklusban már nem lesz az országgyűlés része, mert a párt szponzorai most máshova teszik a pénzüket. Azt javasolta Kunhalminak, hogy a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslat vitájában vegyen részt, mivel egy szó sem igaz abból, amit mondott. A törvény szerinte kizárólag a külföldi támogatásokról szól. E szerint Répássy sem olvasta a benyújtott törvény szövegét, hiszen abban büntetésként az egyszázalékos felajánlások elvétele is szerepel. Mivel ezt a befizetett adóból lehet odaadni, ez kizárólag belföldi forrás lehet, tehát a törvény a belföldi forrásokra is vonatkozik.
A DK-s Varju László is a devizahitelesekről beszélt, akikről „a baloldal nem feledkezik meg”. Felrótta a kormánynak, hogy a bankokat, a NER-es végrehajtókat, követeléskezelőket segítették a bajba jutott családok helyett. Az Európai Bíróság döntését felidézve hangsúlyozta, hogy nem lehet az árfolyamveszteség egészét az adósokra terhelni. A DK véget vetne a kormány bankpárti politikájának, mondta. Varjunak is Répássy válaszolt: szerinte a baloldal a devizahitelek csapdájába terelte a magyar családokat.
Az elhangzottakra Soltész Miklós államtitkár válaszolt, aki elmondta, hogy valóban 1700 éve kezdődött a kereszténység első egyetemes zsinata. Soltész legalább olyan hosszan értekezett a niceai zsinatról, mint Semjén: elmondta, hogy „a marxisták megjósolták a vallás megszűnését, csakhogy nekik is fel kell ismerniük, hogy a vallás sosem szűnik meg, mert az emberben gyökerezik”.
A fideszes Ferencz Orsolya az ukrán EU-csatlakozásról beszélt. Elmondta, hogy Ursula von der Leyenék „erőnek erejével bele akarják taposni Ukrajnát az EU teljes jogú tagjai közé”, gyorsított eljárásban, három éven belül. Arról nem beszélt, hogy a csatlakozási tárgyalások 35 klaszterből, szaknyelven fejezetből állnak (összesen mintegy 150 ezer oldalnyi joganyagot kell átültetni az ukrán jogrendszerbe), mindegyik megnyitásához és lezárásához az összes tagállamnak, így Magyarországnak is egyet kell értenie. Vagyis a csatlakozásról nem az Európai Bizottság, hanem az Európai Tanács dönt, de ez mindegy is.
Hidvéghi Balázs államtitkár szerint a gyorsított ukrán EU-csatlakozás újabb példája az elhibázott brüsszeli politikának. Elmondta azt is, hogy a Tisza Párt és az ukrán titkosszolgálat összejátszik egymással.
A mai napon választják meg titkos szavazással az Alkotmánybíróság tagjává a Fidesz által javasolt Hende Csaba országgyűlési képviselőt és Polt Péter leköszönő legfőbb ügyészt, valamint vitázni fognak a kormányfüggetlen sajtó és civil szervezetek ellehetetlenítését célzó, úgynevezett átláthatósági törvényről, a Lex Láncziról is, de csak június 10-én szavaznak róla.
