Egy hét kihagyás után adott újra interjút Orbán Viktor a Kossuth Rádióban. Azóta történt néhány dolog, egyebek között az ukrán kémbotrány kirobbanása, az átláthatóságinak mondott törvényjavaslat benyújtása, romániai elnökválasztás, és Magyar Péter Nagyváradra tartó menetelésének indulása.
Előbbi kettőről igen, utóbbi kettőről nem beszélt a miniszterelnök.
A kínai elektromos autógyártó Magyarországon létesíti európai központját. A miniszterelnök szerint ez kiváló hír.
Véleménye szerint hiába erősödik Magyarország, olyan erősek még nem vagyunk – pár kivételtől eltekintve –, hogy az élvonalába tartozzunk a technológia fejlesztésének, ezért szükségünk van olyan volumenű külföldi beruházásokra, mint a mostani BYD-projekt. Ráadásul az elektromobilitásban szerinte a kínaiak a legjobbak, márpedig nekünk a legjobbat kell behozni, az mindegy, hogy keletről vagy nyugatról.
„Ez komoly siker, nagyon örülök, hogy ezt tető alá tudtuk hozni” – zárta a témát és az interjút a miniszterelnök.
Elmondása szerint azért, mert az egész alapja az, hogy 2026-ban háború lesz-e vagy béke – vagyis a magyarok pénze Ukrajnába kerül-e vagy nem. Orbánék úgy számoltak, hogy béke lesz, de legalábbis tűzszünet, aminek következtében kevesebb háborús veszteséget szenved el a magyar gazdaság.
Az elmúlt három évben a háború miatt Magyarország elvesztett mintegy 20 milliárd eurónyi forrást a gazdaságából. Ha ez benne lenne, akkor minden szárnyalna
– mondta.
Ő arra összpontosít, hogy akármilyen nehéz a helyzet, legyenek céljaink, és azok legyenek benne a költségvetésben. A kormány célja pedig, hogy a családokat támogassa. Itt jelentette ki, garantálja, hogy 2025 októberében megvalósul a három gyereket vállalt édesanyák, 2026 januárjától pedig a kettő gyereket vállalt 40 év alatti édesanyák életük végéig tartó adómentessége. „2027-ben pedig az ötven év alattiak, és így fölfele” – tette hozzá. Ha cigány gyerekek potyognak az égből, ha van háború, ha nincs, ezt mindenképpen el fogjuk érni” – nyomatékosított.
A kérdésre, hogy miért kell ilyen szigorú szabályozást behozni, a miniszterelnök azt mondta, szerinte ez a szabályozás még enyhe is, ő a maga részéről pedig azt hitte még az ellenzéki pártok és az érintett civil, „álcivil” és médiaszervezetek is egyetértenek majd abban, hogy aki politikával foglalkozik Magyarországon, az ne fogadhasson el külföldről támogatást. Hiszen a magyar emberek nem tudhatják, ha elolvasnak egy hírt, az kinek a véleménye, a szerző honnan kapja a „zsoldját”.
A technikai kérdésekről lehet szerinte vitatkozni, az imént említett célban viszont szerinte egyet kellene érteni, ő azt hitte, lehet ebben nemzeti egyetértés.
A miniszterelnök szerint intenzív kémtevékenység van Magyarországon. Minden ország csinál ilyet, de van ennek egy normális szintje, az ukrán aktivitás viszont szerinte nagyon megnőtt Magyarországon.
Szerinte dezinformációs kampányt folytatnak az ukránok, aminek keretében magyarnak tekintett kémeket tartóztatnak le, „amihez nekünk természetesen semmi közünk nincsen”. Szerinte Magyarországon egy háborúpárti ukránbarát propagandahálózat működik, de ez nem is lepte meg őket. Arra viszont nem is gondolt, hogy – állítása szerint – az ellenzéki pártok mély összeköttetésekkel rendelkeznek az ukrán titkosszolgálattal. „A magyar ellenéki pártok ukrán összeköttetésekkel rendelkeznek, ez egy probléma, ezzel még kell foglalkozni” – húzta alá.
Szerinte az ellenzéki pártok ezt nem is tagadták, hiszen látott már ő olyan videót, ahol ukrán ügynökök nyújtanak szolgáltatásokat és szerveznek látogatásokat magyar ellenzéki pártok számára. Orbán szerint ez nem letagadható.
Magyar Péter nevét nem mondta ki, még csak nem is utalt rá, pedig a kormánymédia őt próbálja beállítani az utóbbi hetekben ukrán ügynöknek.
Még mindig az ukrán EU-csatlakozás kapcsán arról beszél Orbán, hogy Magyarországon van erről egy vita, illetve egy szavazás is volt már, hiszen a Tisza Párt tartott már egy „pártszavazást” a témában, ahol a válaszadók 58 százalék az ukránok mellett foglalt állást. A miniszterelnök szerint el kell fogadni, hogy van egy olyan párt, ami így gondolkodik, de ez csak egy pártszavazás, ők most abban érdekeltek, hogy egy egész országra kiterjedő általános szavazás keretében kérdezzék meg az embereket – utalva a kormány saját szavazási kezdeményezésére. Reméli, hogy ennek az eredménye alátámasztja majd a kormány álláspontját a témában.
Orbán szerint Brüsszel arra készül, hogy iszonyatos pénzeket költsön el az ukrán haderő fenntartására, miközben a mi hadseregeink gyengék. Nem tartja mindezt jó ötletnek, az anyagi vonzatok mellett azért nem, mert a hadsereg mindig a kormány befolyása latt áll, Ukrajna pedig egy instabil politikai állam, senki nem tudja megmondani, hogy mikor milyen kormánya lesz, mi pedig odatolunk az ismeretlen ukrajnai vezetés feneke alá egy egymilliós hadsereget.
Ebből csak baj lehet, ebből még komoly biztonsági kockázat is kikerekedhet Európa számára
– mondja Orbán.
A lehetséges ukrán EU-tagság összefügg ezzel szerinte, mert más szabályok vonatkoznak egy tagállamnak nyújtandó pénzügyi támogatásra, mint egy unión kívüli országéra. Szerinte ha Ukrajna belép az unióba, akkor szivacsként szívja majd fel az összes pénzt, és ezt Közép-Európa, köztük Magyarország fogja megszenvedni.
Ezért is döntöttek úgy a szakemberek javaslatára, hogy a MOL és az MVM beszáll a gázkitermelésbe a világpiacon energiamezők felvásárlásával. Itt az Azerbajdzsánnal kötött megállapodást említi, amelynek keretében a világ legnagyobb gázmezőibe beengedtek minket tulajdonosnak kisebb tulajdonrészekkel. Igaz, hogy nem Magyarország területén, de van saját energiaforrásunk – húzza alá a miniszterelnök, sorolva, hogy többszázezer hordónyi olaj és többszázezer köbméternyi gáz van a tulajdonunkban, amit aztán kiviszünk a világpiacra, „és valamit tudunk vele kezdeni”.
„Ha nem vagy okos, akkor kizsebelnek” – mondja Orbán, megtoldva azzal, hogy most Brüsszelben nemcsak okosnak kell lenni, hanem erősnek is, és meg kell próbálni megakadályozni ezt az „ukrán törekvést”, az orosz energiaimportról való leválást, mert akkor hiába lesz saját vezetékünk, ha nem engedik meg, hogy azon gáz érkezzen.
Orbán számításai szerint ha az EU tényleg ejti az orosz importot, akkor Magyarországnak 800 milliárd forinttal többet kellene áldoznia arra, hogy máshonnan beszerezze az energiát.
„Ilyen körülmények között, hogyan lehetne fenntartható a rezsicsökkentés?” – hangzik el a kérdés, mire Orbán úgy felel, erre még senki nem adott neki választ, érti ő, hogy ártani akarnak az oroszoknak és segíteni az ukránokat, de azt ne a magyarok kárára tegyék.
„Hol ez a pénz? Adják ide és akkor már kvittek is vagyunk. Lehet tárgyalni velünk” – hangsúlyozza a miniszterelnök, de szerinte Brüsszel a füle botját sem mozdítja ebben az ügyben.
Az EU tervei között szerepel, hogy 2027-re teljesen leáll az Oroszországból érkező orosz energiaimportról. Kijev megsegítéséről vagy Budapest és Pozsony megleckéztetéséről van-e szó? – kérdezi a riporter, mire Orbán egy harmadik lehetőséget hoz be: Orbán szerint az uniós vezetők azért dolgoznak, hogy az energia drágább legyen és nehezebben hozzáférhető, ami szerinte abszurd. Ennek szerinte az a lényege, hogy az uniós vezetőknek fontosabb az, hogy ártsanak Oroszországnak, mint az, hogy a saját állampolgáraiknak jó legyen.
Nem indokolatlan ukrán energiafenyegetésről beszélni
– folytatja a miniszterelnök, azzal támasztva ezt alá, a fenti logikát tovább fűzve, hogy Oroszországnak azért akarnak ártani a döntéshozók, mert szerintük az segítség lesz Ukrajnának, és ez a végcél.
