Mi az átláthatósági törvény előzménye?
Orbán Viktor a februári évértékelő beszédében úgy fogalmazott: „Sürgősen megteremtjük az alkotmányos és jogi feltételeit annak, hogy ne kelljen tétlenül néznünk, amint álcivil közéleti szervezetek a szemünk láttára szolgálják ki a külföldi érdekeket, és szerveznek politikai akciókat. (…) Zárjuk el a Soros-hálózat pénzcsapjait, az állami szervek tegyenek eleget szuverenitásvédelmi kötelezettségüknek, az eddigi elkövetőkkel pedig tartassuk be a törvényeket. (…) A birodalom budapesti lerakatával húsvétra végezhetünk is.” Hasonló szellemben fenyegetőzött a miniszterelnök március 15-én is: „Jön a húsvéti nagytakarítás. Átteleltek a poloskák. Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat. Felszámoljuk az egész árnyékhadsereget.”
Orbán és kommunikációs gépezete később azt sulykolta, hogy poloskák alatt csak Magyar Pétert értette. És a „húsvéti nagytakarításnak” sem volt nyoma egészen május 13-áig, amikor Halász János fideszes képviselő éjjel fél 12 után benyújtotta a parlamentnek A közélet átláthatóságáról című törvényjavaslatot. (Később sok más kormánypárti politikus mellett Orbán és Rogán Antal is a nevére vette.)
Miért hívják így?
A Fidesz régi fegyvere, hogy népszerű kifejezések mögé rejti a saját, a meghirdetett célt a legkevésbé szolgáló politikai szándékát. Így lett a homoszexualitást a pedofíliával összemosó jogszabály neve gyermekvédelmi törvény. Hasonló a helyzet az átláthatósági törvénnyel is, mely a transzparenciára hivatkozva valójában a kritikus hangok elnémításával fenyeget – másik elnevezés azonban nem vert gyökeret helyette a közbeszédben.
Kire vonatkozik az átláthatóságról szóló törvény?
A sarkalatos törvényjavaslat a „külföldi támogatásból közéletet befolyásoló szervezetek” ellen irányul, mondván, ezek veszélyeztetik Magyarország szuverenitását, különösen ha tevékenységük sérti vagy negatív színben tünteti fel
- Magyarország független, demokratikus, jogállami jellegét;
- a magyar nemzet egységét és összetartozását, a határainkon kívül élő magyarok sorsáért való felelősséget;
- a házasság, a család és a biológiai nemek elsődlegességét;
- a béke, a biztonság és a más országokkal való együttműködést;
- Magyarország alkotmányos önazonosságát, keresztény kultúráját.
A törvény kiterjed minden olyan jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetre, amelyet ebbe a körbe sorolnak.
A javaslat alapján a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal tesz javaslatot a kormánynak azoknak a szervezeteknek a jegyzékre vételére, melyek megítélése szerint veszélyeztetik Magyarország szuverenitását. A kormány a hivatal javaslatára rendeletben hirdeti ki a jegyzéket. Később a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hivatalból vagy bejelentés alapján ellenőrizheti, hogy a szervezet tevékenysége továbbra is megfelel-e a jegyzékre vétel feltételeinek.
Mi az átláthatósági törvény lényege?
A jegyzékre vett szervezet
- vezető tisztségviselői, alapítói, valamint felügyelő- vagy ellenőrző bizottságának tagjai kiemelt közszereplőnek minősülnek, és kötelesek évente vagyonnyilatkozatot tenni, amit az igazságügyi miniszter közzétesz;
- külföldi támogatást a pénzmosás elleni szerv engedélyével fogadhat el;
- a befizetett személyi jövedelemadó adózó rendelkezése szerinti egy százalékából nem részesülhet;
- Emellett támogatóitól – akár természetes, akár jogi személyről vagy más szervezetről van szó – a pénzbeli, illetve természetbeni támogatás nyújtásakor bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kell kérnie arról, hogy a támogatás sem közvetlenül, sem közvetett módon nem külfölditől származik.
A bankok a törvényjavaslat alapján a külföldről érkező támogatások azonosítása érdekében folyamatosan figyelik a jegyzékre vett szervezetek számláit, és engedélyköteles fizetési művelet esetén azonnal értesítik a NAV-ot. Az adóhatóság öt napon belül elrendeli a fizetési művelet teljesítését vagy felfüggesztését. Az utóbbi esetben 90 (vagyis mivel a határidő egyszer meghosszabbítható: 180) napon belül vizsgálatot folytat le, és ha úgy találja, hogy a támogatás a közélet befolyásolására szolgál, elrendeli a támogatás visszautalását a támogatónak.
Ha egy jegyzékre vett szervezet a NAV engedélye nélkül külföldi támogatást fogadott el,
melyet tizenöt napon belül kell befizetni a Nemzeti Együttműködési Alapba. (Ez a központi költségvetés egyik előirányzata, civil szervezetek számára kínál támogatási lehetőségeket, elsősorban pályázati úton.)
Ha egy szervezet a bírságot nem fizeti meg időben, vagy másodszor fogad el engedély nélkül külföldi támogatást, a NAV a közéletet befolyásoló tevékenység folytatásától eltiltja.
Az ügyészség azt a civil szervezetet, amely a közélet átláthatóságáról szóló törvényben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, a törvényes működés helyreállítására szólítja fel. Ha ennek nem tesz eleget, a bíróság az ügyész keresete alapján feloszlatja az egyesületet. Hasonlóképpen megszűntnek lehet nyilvánítani egy céget, ha a törvényességi felügyeleti eljárás a közélet átláthatóságáról szóló törvényben meghatározott kötelezettség megsértése miatt indult.
Mi a baj az átláthatósági törvénnyel?
Az átláthatósági törvénnyel kapcsolatos problémákról már részletesen írtunk, a jogi aggályokról pedig itt külön is.
A támogatás fogalma
A fő probléma az, hogy a törvény rendkívül szélesen határozza meg mind a külföldi, mind a támogatás fogalmát.
Külföldinek számít
- mindenki, aki egy másik ország állampolgára, ideértve a kettős állampolgárokat, vagyis a határon túli magyarok jó részét is.
- Minden olyan jogi személy és egyéb szervezet, amelyet külföldön vettek nyilvántartásba, és központi ügyintézésének helye külföldön van.
Külföldi támogatásnak minősül a „külfölditől” közvetlenül vagy közvetett módon származó vagyoni hozzájárulás, ideértve a vagyontárgyat – pénz, dolog, jog és követelés –, a szolgáltatást, a vagyoni előnyt, az adományt, a támogatást, a pályázati úton elnyert támogatást, az ajándékot, a kölcsönt, illetve bármilyen jogviszonyból származó bevételt.
Magyarán a törvényjavaslat nem a külföldi pályázati pénzek tilalmáról szól, hanem
Az előfizetési, hirdetési bevételeket éppúgy, mint például az európai uniós forrásokat. Mindez – amellett, hogy nyilvánvalóan sérti a tőke szabad áramlását – olyan gumiszabály, amely alapján ha a politikai szándék megvan, voltaképpen
Ezzel pedig a hazai támogatási csatornáik is elapadhatnak.
A politikai szándék a meghatározó
A másik fő kritika, hogy a listázást az önmagában is rendkívül problémás, papíron a „külföldi befolyásszerzési kísérletek” megakadályozását szolgáló, valójában erősen orosz mintára működő Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslatára a kormány végzi – azaz a politikai szándék lesz a meghatározó. (A Szuverenitásvédelmi Hivatalt létrehozó törvény miatt uniós bírósági eljárás folyik. A Magyarország elleni perhez az Európai Bizottság és az Európai Parlament mellé több tagország is csatlakozott.)
Mi számít a szuverenitást veszélyeztető tevékenységnek?
A harmadik veszély, hogy erősen véleményes, mi számít a szuverenitást veszélyeztető tevékenységnek. A törvényjavaslat alapján a hazai jogállamiság állapotának kritikája éppúgy az lehet, mint az LMBTQ-emberek melletti kiállás, nem szólva a kormány és a Szuverenitásvédelmi Hivatal által úton-útfélen háborúpártinak minősített (valójában csak nem nyíltan oroszbarát) megnyilatkozásokig.
A jogorvoslati lehetőségek hiánya
A negyedik probléma a jogorvoslati lehetőségek szinte teljes hiánya. A Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálata nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak, így ellene jogorvoslatnak nincs helye. A NAV határozata elleni közigazgatási perben azonnali jogvédelem nem vehető igénybe. Keresetet csak a Kúrián lehet benyújtani, mely 45 napon belül határoz, de a NAV döntését nem változtathatja meg (legfeljebb megsemmisítheti és új eljárásra kötelezheti). Emellett az érintettek esetében lényegében megszűnik a banktitok is, a Telex szerint emiatt máris tőkekimenekítés kezdődött.
Mikor szavazhatnak róla, mikor léphet életbe, és változhat-e addig a törvényjavalat?
Az Országgyűlés normál ügymenetben tárgyalja a javaslatot, így várhatóan június közepén fogadja majd el. Módosító javaslatok még érkezhetnek hozzá, de érdemi változtatási szándékot egyelőre nyilvánosan senki nem fogalmazott meg a kormányoldalon. Ha elfogadják, és a köztársasági elnök is aláírja, a törvény a kihirdetését követő harmadik napon hatályba lép. Ezt követően az Alkotmánybíróság, majd az Európai Unió Bírósága vizsgálhatja, ez azonban időigényes folyamat.
Arról, hogy milyen nemzetközi válaszlépések jöhetnek szóba, szintén írtunk bővebben. Azóta annyi történt, hogy az Európai Bizottság a törvényjavaslat visszavonását kérte a kormánytól, mondván, hogy annak elfogadása az uniós alapelvek és jogszabályok súlyos megsértését jelentené.
