A csődveszély árnyékában ült össze szerdán a Fővárosi Közgyűlés. Karácsony Gergely főpolgármester hétfőn drámai hangvételű sajtótájékoztatón jelentette be, hogy azonnali jogvédelmet kér a bíróságtól a kormányzat által kivetett szolidaritási hozzájárulás miatt.
„Szerdán 13 milliárd forintot inkasszálna a Magyar Államkincstár a főváros számlájáról. Ha ez bekövetkezik, akkor Budapest működésképtelenné válik. Ezért azonnali jogvédelmet kérünk a bíróságtól” – jelentette be Karácsony, aki hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy a fővárost érintő kormányzati megszorítások ellentétesek az Alaptörvénnyel, és ennek alapján törvénytelenül inkasszáltak korábban a főváros számlájáról 28 milliárd forintot. „Magyarország kormánya nem fogadta el az Alkotmánybíróság döntését, így továbbra is perben állunk” – magyarázta a helyzetet Karácsony.
Összesen 51 milliárd forint a tét.
Csődveszély és összeférhetetlenség
Karácsony a közgyűlésen is a főváros pénzügyi helyzetével kezdett. Napirend előtti felszólalásában elmondta, hogy a kormányzati megszorító intézkedéseknek nem lehet eleget tenni anélkül, hogy megvágnák az itt lakóknak nyújtott közszolgáltatásokat. Felidézte az Állami Számvevőszék jelentését, amely szerint a főváros anyagi helyzete tarthatatlan. Rengeteg per van mögöttünk, és azt kell mondanom, hogy mindent megnyertük, mondta Karácsony, hozzátéve, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondta ki a szolidaritási hozzájárulás módját és mértékét. A magyar állam több pénzt von el a fővárostól, mint amennyit támogatás formájában visszacsorgat – hangsúlyozta.
A főváros idei költségvetési rendeletét a bíróság nem semmisítette meg, jelentette ki Karácsony, aki felidézte, hogy a főváros csak olyan mértékben hajlandó szolidaritási hozzájárulást fizetni, ami nem veszélyezteti a város működőképességét. „Nem akarjuk, és nem tudjuk kifizetni ezt az 57 milliárd forintot, mert nem tudjuk honnan. Maradéktalanul el kell látnunk a közszolgáltatási feladatainkat: ezek közé nem tartozik, hogy mi finanszírozzuk a kormány rossz gazdaságpolitikája miatt kialakult költségvetési lyukakat” – mondta a főpolgármester.
A főváros állítja elő a magyar gazdasági teljesítmény közel 40 százalékát, ehhez képest a GDP három ezrelékét sem tudja magáénak, ráadásul ez a város legnagyobb önkormányzata.
Az a fajta politika, ami ezt a várost nyilvánvalóan és szándékosan csődbe akarja vinni, ebben a teremben nem kaphat támogatást
– mondta Karácsony.
A párbeszédes Barabás Richárd a civilek, a szabad sajtó és a meleg elleni támadásokat olvasta a fideszes „békeharcosok” fejére, és azt mondta, hogy rengetegen lesznek a június 28-ai Pride-on. A tiszás Bujdosó Andrea a Nagyváradon végződő menetről beszélt, és elmondta, hogy már csak 319 nap van hátra a Fidesz hatalmából.
A főpolgármester közölte még, hogy összeférhetetlenségi eljárást kezdeményez azokkal a fideszes közgyűlési tagokkal szemben, akik az Országgyűlés Hivatalának munkatársai. Ez Karácsony szerint nemcsak erkölcsi, hanem jogi kérdés is. Több fideszes fővárosi képviselői is tanácsadóként segíti ugyanis a kormánypárti parlamenti frakció munkáját: Szentkirályi Alexandra havi 1,7 millióért ad tanácsot a frakcióvezetőnek, Kocsis Máténak.
A fideszes frakció korábban a tiszás Kollár Kinga (aki fővárosi képviselő is) EP-ben elmondott szavai miatt kezdeményezett ilyen eljárást. Szentkirályi napirend előtti felszólalásában elmondta, hogy örül, hogy eljött Kollár, ám készültek arra az esetre is, ha nem tűnne fel: a fideszes Radics Béla egy őt ábrázoló kartonfigurát hozott magával az ülésterembe. Magyar Péter pártjának képviselőit a tiszás aktivisták élőlánccal védték egyébként az ülésterembe menet a propaganda kérdéseitől és a fideszes főkötekedőtől, Bede Zsolttól. De vissza Szentkirályira: ő arról beszélt, hogy a Karácsony és Tisza főváros eljutott oda, hogy egy éven belül csődbe vitték a fővárosi önkormányzatot, hiszen törvénytelen költségvetést fogadtak el. A főpolgármester által kezdeményezett összeférhetetlenségi eljárást a fideszesek ellen pitiáner bosszúnak tartja.
Szentkirályi hosszasan sorolta, milyen kormányzati fejlesztések vannak folyamatban Budapesten, mire Karácsony emlékeztette, hogy
Felidézte, hogy Tarlós István főpolgármestersége idején a város plusz 20 milliárdot kapott még a kormánytól, ez a szám most mínusz 57 milliárd, és megkérte a fideszesektől, hogy mutassanak rá, honnan kell ezt a forrást előteremteni.
Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakcióvezetője elmondta, hogy habár vannak politikai viták, abban egyetértenek, hogy a közgyűlésnek mindenek előtt Budapestet kell szolgálnia. Vitézy Szentkirályinak válaszolva felsorolta a Lázár János által kihúzott fővárosi beruházásokat. Hiába posztolnak a fideszesek a HÉV-ről, ha még mindig nem írták ki a járműtendert, továbbá ellehetetlenítik, hogy a főváros hozzáférjen az árvízvédelmi beruházásokra szánt uniós forrásokhoz, tette hozzá.
Pólódobálásba torkollott az ellehetetlenítési törvényről szóló vita
Tíz óra után megkezdődött a napirendi pontok tárgyalása. Az ellehetetlenítési javaslat Karácsony szerint Magyarország Európai Unióból való kisodródásának egyik fontos lépése lehet, ezért azt javasolja, hogy forduljanak meg ezen az úton. A javaslat önkényesen vegzálna szerkesztőségeket és civil szervezeteket. Karácsony szerint a független szerkesztőségek a demokratikus nyilvánosság utolsó bástyái, ezeket akarják most ledönteni.
Tényleg azt gondoljuk, hogy joghátrány érhet egy civilszervezetet azért, mert uniós forrást hozott pluszban a magyar embereknek fontos feladatokra?
– kérdezte Karácsony.
Kedden az Országgyűlés fideszes többségű igazságügyi bizottsága megszavazta az átláthatóságinak nevezett törvényhez benyújtott módosító indítványt. Ennek értelmében már az idei egyszázalékos szja-felajánlásokat is elvehetik azoktól a civil szervezetektől és médiumoktól, amelyek felkerülnek a Szuverenitásvédelmi Hivatal jegyzékére mint „külföldi támogatásból közéletet befolyásoló szervezet”. (A 24.hu-n ebben a cikkben összefoglaltuk, amit tudni lehet az elfogadás előtt álló átláthatósági törvényről.)
Karácsony Vitézy javaslatával is egyetért: ez az önkormányzatok önazonosságának védelméről szóló, Navracsics Tibor-féle törvényre vonatkozik, amely a főpolgármester szerint is abszurd, ám korábbi kihívójának javaslatát a sajtó- és véleményszabadság melletti kiállásról nem támogatja ebben a formában, mert az szerinte nem ragadja meg a dolog lényegét.
Az MKKP-s Döme Zsuzsanna javaslatát is támogatja Karácsony: ez arról szól, hogy a főváros nyomja fel magát a Szuverenitásvédelmi Hivatalnál. „Ha már el lesz fogadva a törvény, jelentsük fel magunkat, hiszen ez a város rengeteget köszönhet azoknak az uniós forrásoknak, amelyek ide érkeztek” – indokolta Karácsony. A tiszás Molnár Dániel is egyetért azzal, hogy az ellehetetlenítési törvény a putyini útra tereli Magyarországot, de hozzátette, hogy a pártja el fogja hozni a változást, ezt a rezsimet pedig „Szuverenitásvédelmi Hivatalostúl és átláthatósági törvényestül oda küldik, ahova való: a történelem szemétdombjára”.
Vitézy szerint az ő és Karácsony javaslata kiegészíti egymást, a főpolgármester fanyalgását nem érti. Elmondta azt is, hogy a fideszes javaslat fenyegeti Magyarország uniós tagságát. Barabás Richárd azzal vágott vissza, hogy Vitézy a javaslatában mismásol, a fideszes narratívát használja, pont úgy, mint egy fideszes, aki ellenzékinek akarja láttatni magát. Felszólalásában arról beszélt, hogy az ellehetetlenítési törvény még szigorúbb, mint amilyet Georgiában elfogadtak. A kaukázusi ország nevét angolosan ejtette ki, amire Vitézy le is csapott: azt javasolta, hogy tájékozódjon mielőtt hülyét csinál magából.
Kovács Gergely viszont hozzájutott egyhez, magára is öltötte:
Döme Zsuzsanna arra biztatta a fideszes képviselőket, hogy ne hagyják megzavarni magukat a valósággal: a fővárosba az 1990-es évek óta érkeznek külföldi pénzek olyan célokra, mint a klímasemlegesség, az okosváros és a fiatalok integrálására.
A fideszes Gulyás Gergely Kristóf szerint véresen komoly, hogyan fog kinézni a magyar szuverenitás a jövő évi választás előtt: a közbeszédet, a demokratikus vitát a külföldi érdekektől mentesen kell tartani. Számonkérte, hogy hol volt a magyar független sajtó, amikor „a Tiszába ukrán ügynökök épületek be”, majd magának némileg ellentmondva hozzátette, hogy nincsenek is meg az eszközeik ehhez, hiszen ez a magyar titkosszolgálat feladata.
Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere arra panaszkodott, hogy pártpolitikusok ülnek a közgyűlésben várospolitikusok helyett: miközben az fenyeget, hogy a főváros megsarcolása miatt le kell állítani a metrót, ukránbarát pólókat hajigálnak a teremben, és papírmasé figurákat hoznak be. „Ha már szégyelljük magunkat, akkor emiatt szégyelljük” – mondta a kutyapárti frakcióban ülő Baranyi, aki egy éve a legrosszabb álmaiban gondolta, hogy a pártpolitikusok miatt megbénul a közgyűlési munka, és ez beigazolódott.
Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója Gulyás Gergely Kristófnak válaszolva elmondta, hogy a Kúria nem semmisítette meg a főváros költségvetését, és azt sem mondta ki, hogy a szolidaritási hozzájárulást a jelenlegi formában ki kell fizetnie a fővárosnak. Elmondta, hogy kifogják találni, hogyan tudják a kúriai rendelkezést teljesíteni.
A DK-s Déri Tibor szerint az ellehetetlenítési törvényt Magyarország szégyene, nincs rá magyarázat. A Tiszának válaszolva elmondta, hogy szerinte nem lehet annyival elintézni, hogy a kormányváltás majd ezt a problémát megoldja. Úgy látja, a hatalom a baloldali hangokat akarja kitörölni a nyilvánosságból.
A tiszás Orbán Árpád arról beszélt, szerencse, hogy vannak magyar zászlók a teremben, különben azt hinné, hogy Moszkvában van. A fideszes képviselőket leelvtársazta.
Szentkirályi Alexandra az „erőltetett” ukrán EU-csatlakozással járó plusz terhekről beszélt (hosszasan), ami szerinte Budapestet is hátrányosan érintené. A tiszásoknak Manfred Weber a főnöke, ezért ugyanazt az álláspontot képviselik, azon dolgoznak, hogy Ukrajna mihamarabb az unió tagja legyen, mondta a fideszes frakcióvezető.
Karácsony kiakadt azon, hogy egy olyan pólót dobáltak a közgyűlésen, amelyen egy másik ország zászlaja van. „Ez szégyen” – mondta a főpolgármester, aki szerint legitim közpolitikai vita, hogy Ukrajna az EU-tagjává váljon-e, és ha igen, mikor, de arra hívta fel a figyelmet, hogy amióta itt ülnek, körülbelül két tucat ember meghalt a szomszédunkban.
Hogy tudunk idáig eljutni? Értem, hogy a Tisza-frakció nem akarja provokáltatni magát ezekben az ügyekben, de miért csináljuk ezt?
– méltatlankodott.
Karácsony a Fidesz-frakció tagjainak üzenve elmondta, hogy veszélyes játékot játszanak azzal, hogy a legerősebb ellenzéki pártot kémvádakkal kenik be, és ezt a retorikát erősítik ebben a testületben is. Nem szeretne odáig eljutni, hogy Magyarországon a szabad választások kapcsán jogos aggodalmak merüljenek fel.
A vitát az egyes napirendi pontról délben, közel két óra után zárta le Karácsony.
Jön a BKV
Vitézy Dávid és a Tisza közös javaslata következett: a BKV informatikai és takarítási szerződéseit világítanák át, nyolc évre visszamenőleg. Déri Tibor módosítóját befogadták, Karácsonyét nem: az így módosított javaslatban azt is szeretnék, hogy új cégvezetői pályázatot írjanak ki a BKV és BKK élére, ne pedig meghosszabbítsák azokat.
A főpolgármester nemrég felmentette Bolla Tibort, a BKV korrupciógyanúba keveredett vezérigazgatóját, miután a 444 megírta, hogy a fővárosi cégbe a vád szerint beépült bűnszervezet fejével, a sajtóban „Nagymesterként” ismeretté vált F. Zsolttal baráti és közvetve üzleti viszonyt ápolt. Bolla nagy túlélő volt a fővárosban. Még a Demszky-érában, 2008-ban került a céghez, először gazdasági vezérigazgató-helyettesként, majd Tarlós István főpolgármestersége alatt, 2012-én a vállalat élére nevezték ki.
Gulyás Gergely Kristóf magyarázatot kért Vitézytől arra, hogy milyen kapcsolatban volt a Nagymesterrel, akivel egy most előkerült fotón is szerepelt. Radics Béla ezt azzal egészítette ki, hogy minden fővárosi cégvezetőt vissza kellene hívni, mert nem tudni, melyikük hol, milyen gengszterrel nyaralt együtt, az összes céget át kell vizsgálni. Vitézytől, akit ő a Tisza frakcióvezetőjének hívott, várja a válaszokat.
Barabás Richárd azt kérte Karácsonytól, hogy kérjen be írásos nyilatkozatot a fővárosi képviselőtől, hogy milyen kapcsolatban álltak a BKV-t is érintő számlagyárügy elsőrendű vádlottjával, F. Zsolttal. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (amelynek korábban Vitézy a tagja volt), szerdán egy olyan, 2016-os fotót hozott nyilvánosságra, amely állításuk szerint
Ezt később a főpolgármester is szóba hozta. A képen egyébként F. Zsolt a leírás szerint nem szerepel – az ügyben kérdéseket küldtünk Vitézynek.
A tiszás Molnár Dániel szerint a sajtóban megjelent BKV-ügyek arról árulkodnak, hogy hosszú időn át törvénytelen vezetés irányította a fővárosi céget, ami azt igazolja, hogy Karácsonyék nem urai ennek a helyzetnek. „Elképzelhető ennél kevésbé megengedő forgatókönyv is” – tette hozzá. Molnár szerint még Al Capone is csak álmodni mert arról, hogy a bűnszervezete egy állami vállalatba épüljön be.
Déri Tibor szerint se a BKV, se a BKK esetében nem jutnak egyről a kettőre, mivel a tiszás Orbán Árpád által vezetett bírálóbizottság lépésről lépésre, tégláról téglára változtatja a szabályokat. Úgy látja, a jobboldali képviselők, ideértve a Tiszát és a Fideszt, nem hajlandó felelősséget vállalni a főváros vezetéséért. Baranyi azt kritizálta, hogy nem világos, ki látja el a cégvezetői pályázatokról döntő bizottság törvényességi felügyeletét.
A fideszes Szepesfalvy Anna szerint konszenzus van abban, hogy nem akarnak együtt dolgozni a mostani cégvezetőkkel, ám a tiszások leszerepeltek a bizottságosdival, ami végső soron azt a célt szolgálja, hogy pozícióban tartsa a mostani vezetőket. Úgy tűnik, hogy komoly kérdéseket nem lehet komolytalan emberekre bízni, mondta.
A tiszás Balogh Balázs szerint látványosan összezárt az összes a Fidesztől a DK-ig frakció: a bírálóbizottság kritizálásával arról akarják elterelni a show-t, hogy milliárdok folytak ki a BKV-ból. Ez szerinte tanulságos. Déri Tibor szerint mindenki szeretné megoldani a helyzetet, de az is cél, hogy a legalkalmasabb vezetők kerüljenek pozícióba. Márpedig a kiválasztási folyamat egy katyvasz, amin szeretnének korrigálni.
A tiszás Porcher Áron sem érti, miért a cégvezetői pályázatokról vitáznak a tízmilliárdos korrupció helyett.
Gulyás Gergely Kristóf ismét megkérte Vitézyt, tisztázza a viszonyát F. Zsolttal, de továbbra sem válaszolt. A fideszes Lehoczki Ádám felrótta a Tiszának, hogy hogyan akarnak országot vezetni, ha még a cégvezetői pályázatokkal is küzdenek, mint malac a jégén. Felrótta Kollár Kingának, hogy minek ül itt, ha meg sem szólal, amikor pedig róla beszélnek, lesüti a szemét.
Vitézy az előterjesztői zárszóban másfél órával a vita kezdete után emelkedett ismét szóra. Elmondta, hogy tanulságos volt a vita. Gulyás kötekedésére azt válaszolta, hogy a korrupcióban érintett informatikai cég közbeszerzési szerződését Tarlós ideje alatt kötötték, amikor Szentkirályi Alexandra főpolgármester-helyettes volt. Vitézy elmondta, hogy 20 éve foglalkozik a BKV-val: sok olyan embert ismert meg, aki börtönben végezte, vádlott vagy gyanúsított lett. Az elmúlt 20 évben Bollát kivéve az összes BKV-igazgató börtönbe került, Vitézy azt mondta, mindet ismerte, hiszen felügyelőbizottsági tag és BKK vezérigazgató volt. Ismerte a Nagymestert is, akit úgy jellemez, hogy hosszú évekig Bolla egyik legfontosabb szövetségese, munkatársa volt. „Ezt mindenki tudta, nyilván főpolgármester úr is” – állította Vitézy, aki az őt felkérdező Gulyásnak és Barabásnak felrótta, hogy nem járnak azokra a bizottsági ülésekre, ahol a BKV-s korrupció botrányról is lehetne kérdezni az érintett fővárosi cégek vezetőit.
Karácsony végezetül megkérdezte, honnan vették azt az információt, hogy milliárdokat lapátoltak ki a BKV-ból. Ezt szerinte az ügyben megjelent tényfeltáró cikkek nem igazolják. A cégvezetői pályázatokról azt mondta, az a helyzet, hogy a jelenlegi vezetők jobbak, mint akik a helyükre jelentkeztek.
Azt a hozzáállást, hogy rúgjunk ki mindenkit, mert mindenki hülye és korrupt, kikérem magamnak
– mondta Karácsony.
