Kiss Ambrus a Népszavának adott nagyinterjúban azt mondja: mindenképpen lesz Budapest Büszkeség menet, a fővárosi önkormányzat nem jelentette be a rendezvényt, hiszen nem tartozik a gyülekezési törvény hatálya alá, így azt a rendőrség nem tilthatta be. A pontos helyet, időt a hét elején közlik.
A Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója ezt követően hosszan sorolja, hogy milyen nehéz pénzügyi helyzetben van a főváros annak ellenére, hogy a minap megkapta az azonnali jogvédelmet augusztus végéig. Utána azt újra kérni kell, mert a havi újabb 6-6 milliárdos kiadásra nincs fedezet. Módosítani kell majd a költségvetést is, ha azt
a közgyűlés nem szavazza meg, akkor a város maga ugrik bele abba a kútba, amit a kormány ásott Budapestnek.
Kiss Ambrus szerint a kormánnyal a tárgyalásaikon rögzítették, hogy a probléma strukturális, a közösségi közlekedés finanszírozásából az államnak nagyobb szerepet kell vállalnia.
Az állami normatívák áttekintése a kormány szerint is időszerű, […] a tárgyaláson elhangzott: a kormány nem akar közfeladatot átvállalni, így a BKV vagy a BKK államosítása fel sem merült.
Egyszerű matematikával magyarázta, hogy Gulyás Gergely miniszter szerint 50 milliárdot kértek:
51 milliárddal fizetünk többet szolidaritási hozzájárulásként, mint amennyit állami normatívák révén kapunk. Ennek a mínusznak a törlése a cél.
Arra a kérdésre, hogy a segítségért cserébe az Orbán-kormány kért-e valamit a Pride, fővárosi cég, állatkert, Rákosrendező ügyében, a főigazgató azt felelte: nem volt szó ilyesmiről. Az interjúban ezt követően rengeteg aktuális téma kerül elő a szolidaritási hozzájárulás és a jelenlegi mínuszos pénzügyi helyzet mellett, amit Kiss Ambrus úgy jellemez, „hogy a napi túlélés a tét”.
Ezt az 51 milliárdos szakadékot kell átugrani valahogyan.
