Durván 500 milliárd forintra teszik azt a vagyont, amit a jegybank Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványa (PADME) köré szerveződött átláthatatlan – cégek, magántőkealapok, alapkezelők, alapok alkotta – hálózatban kezeltek. Ebből 407 milliárd forint közpénz, aminek egy része, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése alapján mintegy 200 milliárd forintnyi vagyon elveszett. Ahogy korábbi cikkükben megírtuk, a vagyon zömét két nagy külföldi ingatlancégbe fektették, és a veszteséget az okozta, hogy azóta jelentősen esett a részvények árfolyama, melyek nemcsak nagy veszteséggel, de nehezen is értékesíthetők.
Az Optima Befektetési Zrt. feladata az volt, hogy a vagyont olyan biztonságos megoldással fektesse be, amellyel magas hozamot ér el, és egyben likvid legyen. Ez azonban nem teljesült, hiszen a PADME a vagyont 2020-ban leánycége, az Optima 20 éves lejáratú kötvényébe fektette, holott a kötvény
- nem nevezhető a legbiztonságosabb befektetési formának,
- ráadásul 2021 és 2023 között a hozama nem érte el az évi még az 1 százalékot sem (0,12–0,96 százalék között alakult).
Nem közömbös, mekkora kamatot fizetnek a kötvények, illetve mennyi osztalékot hoznak a cégháló társaságai, hiszen a PADME a kezelt vagyon hozamából finanszírozza az alapítványi célokat. Az Optima 2021 és 2023 között összesen 4,8 milliárd forint nyereséget termelt, érdekeltségei, a befektetési háló más cégei azonban közel sem teljesítettek így, közülük 2021-ben egy, 2022-2023-ban két társaság fizetett be osztalékot az Optimának,
A nyilvánosság számára csak a számvevők nemrég nyilvánosságra hozott jelentéséből derült ki, mennyire súlyos a helyzet, de az érintettek – ha korábban nem – az alapítványi vagyont kezelő Optima Befektetési Zrt. jelzése alapján már tavaly év elején értesülhettek arról, hogy fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet alakult ki. Később arra jutottak, hogy külső segítségre, további 400 milliárd forint tőkejuttatásra lenne szükség. A „mentőcsomag” megközelítené azt az összeget, amit korábban közpénzből toltak be a rendszerbe:
- az MNB által eredetileg alapítványba vitt 266,4 milliárd forintot ugyanis
- később megfejelték a kecskeméti Neumann János Egyetem Alapítványért 127,5 milliárd forintjával. Ennek sorsával és a felelősség kérdésével már részletesen foglalkoztunk.
Tavaly áprilisban a PADME kuratóriuma reorganizációs tervet fogadott el, ami arról szólt, hogy a svájci ingatlancégben szerzett részvényeket eladják, és visszafizetik az MBH Banktól felvett 170 millió euró hitelt, illetve visszavásárolják a Neumann János Egyetem fenntartója által lejegyzett 127,5 milliárd forintnyi kötvényt. A részvényeladás nem sikerült, közben viszont Varga Mihály vette át a jegybankelnöki pozíciót, és néhány nap alatt lecserélte elődje, Matolcsy György embereit a PADME élén és a kiterjedt vagyonkezelő hálózatban, amelyben közvetlenül Matolcsy távozása előtt még bevetettek egy magántőkealappal kombinált átszervezést.
Nem szabálytalan, de felesleges
Kifejezett tiltás erre vonatkozóan nincs a jegybanktörvényben, ám nehéz logikus magyarázatot találni az MNB-alapítványok létrehozására. Azzal nincs gond, ha a nemzeti bank néhány százmillió forinttal a pénzügyi szakemberképzést támogatja, ez nem igényelne jelentős erőforrást, és a feladatának elvégzését is segíthetné hosszútávon – utalt Simor András volt MNB-elnök arra, hogy a jegybanki alapítványok céljaként a többi között a pénzügyi és közgazdasági szakemberképzés támogatását jelölték meg. A törvény meghatározza, hogy mi az MNB feladata, e szerint az alaptevékenysége az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás megteremtése és védelme, tehát semmi olyan tevékenység nem indokolt, mely ettől jelentős mértékben von el erőforrást. Az évente elvégzett ÁSZ-vizsgálatok címe ugyanakkor „az MNB és alapfeladatai közé nem tartozó tevékenységek ellenőrzése”, tehát vannak olyanok, amelyek nem az imént említett fő feladathoz tartoznak, de a hangsúly azon van, hogy nem indokolt jelentős mértékű egyéb tevékenységet fenntartani – magyarázta kérdésünkre Simor.
