A KSH friss jelentése (első becslés) szerint Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2025 I. negyedévében:
- a nyers adatok szerint stagnált,
- a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,4 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit.
- Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal mérséklődött.
A statisztikusok szerint a bruttó hazai terméket pozitívan befolyásolta a szolgáltatások együttes teljesítménye. A gazdaság teljesítményét fékezte viszont az ipar és az építőipar.
Mint a Portfolio.hu kommentálta az adatot, a magyar gazdaság jól láthatóan nem tud úgy dinamizálódni, ahogyan azt sokan várják. 2022 óta összességében stagnálás körüli teljesítményt látunk: visszaesést, illetve kis növekedést hozó negyedévek váltogatják egymást. Az utóbbi 11 negyedévből 7-ben zsugorodott a gazdaság, az utóbbi hatból négyben.
2024 közepén technikai recesszió volt (vagyis két egymást követő negyedévben is esett a GDP), amiből az év végére sikerült kikerülni, ám úgy tűnik, egyelőre csak ideiglenesen, hiszen most újra csökkenést látunk.
Orbán Viktor miniszterelnök még decemberben mondta, hogy januárban lesz a repülőrajt, a siker kulcsa. Pár napja már lehetett látni, hogy késhet a beígért szárnyalás. A kormány növekedési ambíciói pedig már március végén szerényebbé váltak, amikor Nagy Márton bejelentette, hogy a minisztériuma az eredeti, 3,4 százalékos növekedési várakozását 2,5 százalékra módosította.
Az elemzőket is meglepte
Az előzetes várakozásainknál jóval rosszabb első negyedéves GDP adat azt mutatja, hogy a lefelé mutató kockázatok bekövetkeztek a magyar gazdaságban – kommentált az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. Kiss Péter szerint megmaradt a korábbi trend, azaz a lakossági fogyasztás fölfelé húzta a szolgáltatásokat, míg az ipar és a beruházások rontották a teljesítményt. A negatív folyamatok tovább erősödtek az első negyedéves növekvő globális gazdaság- és kereskedelempolitikai bizonytalanság miatt. Ha a magas szintű bizonytalanság a második negyedévre is áthúzódik – amire van esély, hiszen az amerikai adminisztráció 90 napos halasztást adott a viszontvámokra –, akkor az újabb technikai recessziót jelenthet az év első felében Magyarországon. Hozzátette, korábbi 1,9 százalékos egész éves növekedési várakozásukat a mai adat fényében valószínűleg érdemben csökkenteni kell. A tovább romló növekedési kép növeli a nyomást a jegybankon hogy lazítson, ugyanakkor a jelenlegi inflációs pálya és a globális kockázatkerülés miatt ez egyelőre nagyon kockázatos lenne szerinte.
Az Esrte vezető makrogazdasági elemzője, Nyeste Orsolya értékelése szerint is újabb kellemetlen meglepetést hozott a tényadat. Mint fogalmazott, a már 2022 óta tartó „cikkcakkos” teljesítmény – miszerint egy-egy negyedév emelkedését újabb visszaesés vagy visszaesések követik, és nem tud tartósan javuló pályára állni a gazdaság – az idei év elején tehát tovább folytatódott, ami gyenge alapfolyamatokról és strukturális problémákról tanúskodik. Egyelőre a részletek nem ismertek, azokat majd csak június 3-án teszi közzé a KSH. A hivatal előzetes közleménye meglehetősen szűkszavú lett: „a bruttó hazai terméket pozitívan befolyásolta a szolgáltatások együttes teljesítménye. A gazdaság teljesítményét az ipar és az építőipar fékezte.” Azaz az előző negyedévekre jellemző tendencia nem változott – a termelő szektorok gyenge teljesítményét a szolgáltatások tudták valamelyest ellensúlyozni, de ez most önmagában kevésnek bizonyult a jobb adathoz.
Ez egyúttal azt is jelenti szerinte, hogy felhasználói oldalról – főleg a szolgáltatásokon keresztül – a háztartások fogyasztása (amit az egyelőre még pozitív reálbér-index hajt leginkább) tudta csak támogatni a növekedést továbbra is. Az alacsony üzleti bizalom valószínűleg a beruházások további csökkenéséhez vezetett, a külső piacok gyengesége pedig kedvezőtlen export-adatokat sugall. Ráadásul ebben az adatban még nincsenek benne a vámháború lehetséges negatív hatásai, melyek a GDP-re nézve további lefelé irányuló kockázatot jelentenek az elkövetkező negyedévekben.
