A gáz talán 10 százalékkal drágulhatna a mai árak mellett, de néhány év múlva már olcsóbban is be lehet majd szerezni ezt a terméket – például LNG formájában – az oroszokkal kötött szerződéshez képest. Vagyis nem igaz, hogy a már megkötött szerződések szerinti orosz beszállítás ellehetetlenítése 2027-től, amire az Európai Unió készül, akár háromszor-négyszer magasabb gázárhoz vezetne, amint az a magyar kormány hangoztatja úton-útfélen. Arról nem is beszélve, hogy a rezsicsökkentés politikai döntés kérdése, és már ma is a tőzsdei árakhoz igazodik az orosz gáz ára, csak a különbséget a költségvetésen keresztül a különadók fizetésére kötelezett ágazatok fizetik meg – minderről Pletser Tamással, az Erste gáz- és olajipari elemzőjével beszélgettünk.
A Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló ellentmondó hírek (a szankciók miatt nehézséget okoz a beszállítók kifizetése kontra a Siemens Magyarországra telepíti a részlegét, hogy ki tudjon bújni a német kormány blokkoló intézkedése alól) mellett a szakértő azt is fontosnak tartja, hogy a paksihoz hasonló erőműfejlesztések szinte mindenhol akadoznak a határidők és a költségek kitolódása miatt. Vagyis kérdés, meddig lehet rentábilisan gondolkodni a magyar beruházásról, eljutottunk-e már addig a pontig, amikortól nem éri meg eurómilliárdokat pumpálni a projektbe, a szerződéses összeg felett.
A műsorban érintettük az orosz-ukrán háború új fejezetét is, miután az ukránok bebizonyították, hogy nagy hatótávolságban, mélyen az orosz területen belül is képesek jelentős károkat okozni az infrastruktúrában. Ezúttal katonai létesítményeket, légibázisokat támadtak, de a képességeik alapján más, például kulcsfontosságú energetikai objektumok, például nyugati technológiával rendelkező finomítók is célponttá válhatnak a háború alakulásától függően.
„Ez egy olyan pont lehet, ahol az oroszoknak nagyon tud fájni, ha ott eltalálják őket” – mondta Pletser, aki ezt nem tartja kizártnak (fordított felállásban az oroszok már jelentős rombolást hajtottak végre az ukrán infrastruktúrában), és egy ilyen akciónak például a benzinkereskedelemre lenne árfelhajtó hatása.
