Az amerikai kormányzat fellebbez a közelmúltban bevezetett vámok alkalmazásának átmeneti felfüggesztéséről szóló bírói döntéssel szemben, és nem változtat vámokra építő kereskedelempolitikáján – közölte a Fehér Ház szóvivője csütörtökön, reagálva arra a szövetségi bírói döntésre, amely felfüggesztette a Donald Trump elnök által áprilisban bejelentett vámok egy részének alkalmazását.
Karoline Leavitt az elnöki hivatal napi sajtótájékoztatóján a „bírói hatalmon való túlterjeszkedésnek” nevezte a kereskedelmi ügyekben eljáró bíróság (Court of International Trade) döntését, amely az Egyesült Államok által bevezetett általános 10 százalékos behozatali alapvámot, valamint a Mexikóra, Kanadára és Kínára érvényes, a kábítószer-csempészet miatt hozott büntetővámot érinti. A bíróság három tagú tanácsának szerdai döntése szerint az érintett új vámok esetében nem alkalmazható az azok indokául szolgáló, gazdasági szükséghelyzetre vonatkozó törvényből fakadó elnöki jogkör (International Economic Powers Act).
A Fehér Ház szóvivőjének szavai szerint ugyanakkor Donald Trump a vámok bevezetésével egy rendkívüli nemzetbiztonsági és gazdasági fenyegetésre reagált, amely a kábítószer-csempészetből, valamint az Egyesült Államok külkereskedelmének évente 1000 milliárd dollárt meghaladó hiányából fakad.
Amerika nem tud működni, ha Trump elnök, vagy bármely más elnök érzékeny diplomáciai tárgyalásait aktivista bírók kisiklatják
fogalmazott a szóvivő.
Karoline Leavitt megjegyezte, hogy az elnöknek rendelkezésére állnak hatalmi jogkörök más jellegű vámok bevezetésére, és ezek lehetőségét is vizsgálja az adminisztráció, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a bíróság döntését tiszteletben tartja a kormányzat.
A szóvivő azt is közölte, hogy a vámok egy részének felfüggesztéséről szóló bírósági döntés ellenére az Egyesült Államok és partnereinek tárgyalásai tovább folytatódnak a kétoldalú kereskedelem átalakításáról.
Előzőleg a szövetségi igazságügyi minisztérium közölte, hogy a vámok ügyében hozott döntés megváltoztatását először az eljáró bírói testületnél próbálja elérni, amennyiben ott nem jár sikerrel, akkor a fellebbezési bírósághoz fordul, és végső esetben a Legfelsőbb Bíróságnál keresi igazát.
(MTI)
