Nagyvilág

Teherán stratégiai magányossága – miért áldozta be a szövetségesét Moszkva és Peking?

Morteza Nikoubazl / NurPhoto / Getty Images
Egy iráni nő egy lerombolt épület törmelékén áll Teherán belvárosában 2025. június 21-én.
Morteza Nikoubazl / NurPhoto / Getty Images
Egy iráni nő egy lerombolt épület törmelékén áll Teherán belvárosában 2025. június 21-én.
Az izraeli-iráni 12 napos háború rávilágított a Közel-Kelet számos megoldatlan problémájára, ugyanakkor olyan új kérdéseket is felvetett, mint például, hogy Oroszország és Kína miért hagyta teljesen magára Iránt. Sokan csodálkoznak azon is, hogy a hazai diplomácia miért tud egyidejűleg jó kapcsolatokat fenntartani olyan országokkal, amelyek fegyveres konfliktusban állnak egymással, vagy versengő kereskedelmi útvonalakat és geopolitikai szövetségeket próbálnak kreálni. A válaszokat Csicsmann László, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora adja meg.

Az Izrael és Irán közötti „tizenkét napos háborúról” egyelőre lehetetlen megmondani, hogy tényleg befejeződött-e, vagy csak pillanatnyi fegyverszünetről van szó. Annyi azonban biztos, hogy a konfliktus, illetve a légitámadásokba és a rakétacsapásokba beleavatkozó Egyesült Államok rendkívüli módon kiélezte a helyzetet a Közel-Keleten.

A három említett országon kívül érintett a konfliktusban a Közel-Kelet és a Perzsa-öböl szinte összes országa – felettük rakéták és repülőgépek repkedtek, de például Katart rakétatámadás is érte: egy ottani amerikai támaszpontot célzott meg Irán. A légi forgalmat pedig nemcsak Katarban, hanem utóbb az Egyesült Arab Emírségekben is korlátozták, emiatt Wizzair-utasok rekedtek Dubajban.

Getty Images Rakéták és légvédelmi elfogórakéták világítják meg az éjszakai égboltot Doha felett, miután Irán támadást indított az amerikai erők Al Udeidben lévő légibázisa ellen 2025. június 23-án, Katarban.

Mindezek után a Közel-Kelettel foglalkozó külpolitikai szakértőt, Csicsmann Lászlót arról kérdeztük: milyen kimenetele lehet a mostani konfliktusnak, milyen forgatókönyvek léteznek, és ezek a szcenáriók milyen módon befolyásolhatják a magyar diplomáciát. A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora alapvetően két forgatókönyvet tart lehetségesnek:

  • az egyik a konfliktus lecsillapodásáról, tartós tűzszünetről szól,
  • a másik egy pesszimistább verzió, amely elhúzódó fegyveres összecsapásokat, illetve a régióban eluralkodó bizonytalanságot jelentene.

Csicsmann szerint az optimista forgatókönyv az, hogy Izrael és az USA meghagyja a jelenlegi iráni rezsimet, amely katonailag meggyengült, és a fegyveres harc nem folytatódik tovább. Erre utalnak izraeli és iráni nyilatkozatok is, ennek ellenére a kedden bejelentett tűzszünet tartósságát egyelőre lehetetlen megjósolni.

Ráadásul az optimista szcenárió esetén is nyitva marad a kérdés, hogy mennyire lesz tartós a fegyvernyugvás a két szemben álló fél között. Ez leginkább az iráni belpolitika miatt problémás, hiszen, ha ezt a konfliktust le is zárja Teherán, akkor is lesznek elégedetlen hangok, emiatt a hadsereg, illetve a Forradalmi Gárda is fokozhatja az elnyomást az országban.

Ami Irán nukleáris programját illeti, abban kevésbé várható érdemi változás.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

Olvasói sztorik
OSZAR »