A kínai Csang-o-5 űrszonda által 2020-ban a Földre hozott értékes holdmintákat végre megosztották a nemzetközi kutatókkal – az Egyesült Államok tudósai azonban egy törvény miatt sokáig úgy tűnt, lemaradnak erről a lehetőségről, írja a Live Science.
A 2011-ben elfogadott Wolf-módosítás megtiltja a kétoldalú együttműködést a NASA (és az ügynökség által finanszírozott tudósok), a Kínai Nemzeti Űrkutatási Hivatal (CNSA) és a kínai tudósok között. A cél az, hogy megakadályozzák a kínai kormány tudósait abban, hogy tudomást szerezzenek az amerikai űrtechnológiákról. Az USA attól tart, hogy Kína katonai célokra használhatná a terveiket.
Márpedig a tudomány nem egyszer képezett már hidat szemben álló országok között. A hidegháború alatt a földönkívüli intelligencia kutatása (SETI) egy olyan projekt volt, amelyen amerikai és szovjet tudósok együttműködtek, olyannyira, hogy 1971-ben a Szovjetunióban tartottak erről konferenciát. Egy másik példa az Apollo–Szojuz találkozó volt 1975-ben, amikor űrhajósok és kozmonauták kezet fogtak az űrben.
Végül Timothy Glotch egyetlen amerikai bolygókutatóként mégis kapott egy mintát a kutatásokhoz. Ennek egyetlen feltétele az volt, hogy kutatócsoportjával, a San Franciscó-i Állami Egyetem és a Hongkongi Egyetem tudósaival csakis magánfinanszírozott kutatáshoz használhatják fel a mintákat, és a beszerzési utat is az intézményeknek kellett állniuk.
A lap hangsúlyozza: fontos, hogy az amerikai kutatók is hozzáférhessenek a Csang-o-5 mintáihoz, mert ez lehetővé teszi, hogy közvetlen összehasonlításokat végezzenek az Apollo-korszakbeli holdminták és a Csang-o-5-ről származók között. Ez azért is fontos, mert kínai tudósok szerint a Csang-o-5 mintában található bazaltos anyag lényegesen fiatalabb, mint az Apollo által gyűjtött vulkáni minták. Ez arra utal, hogy a Hold sokkal tovább lehetett vulkanikusan aktív, mint azt a tudósok gondolták.
