6. századi, türk kagán feliratú érmét találtak Üzbegisztánban – írja az Arkeonews. A felfedezés jelentősen átalakíthatja a korai türk kaganátusokról és a türk szó első írásos megjelenéséről alkotott elképzeléseket.
A fővároshoz, Taskenthez közel feltárt lelet a nyugati türk korra datálható. Dr. Gajbulla Babajarov, az Üzbegisztáni Tudományos Akadémia Nemzeti Régészeti Központjának szakértője a szogd írású feliratot türk kagánként azonosította, a szöveg 150 évvel előzi meg a kifejezés eddigi legkorábbi ismert használatát.
A kutató szerint az eddigi legősibb említés 8. századi volt. „Ez az érme a történelmi mérföldkövet a 6. század végére és a 7. század elejére, pontosabban az 580–610 közötti évekre tolja vissza” – tette hozzá.
A szakértő azt feltételezi, hogy az érme Istemi leszármazottjaihoz köthető, ő volt a Türk Birodalom társalapítója. Istemi a kaganátus nyugati részéért felelt, míg bátyja, Bumin az egész birodalom ura volt. Babajarov szerint az érme megjelenése összhangban van a nyugati türk terület jabguja korával, amely a 6. század végétől a 7. század elejéig tartott.
A türk kifejezés ennyire ősi példája segíthet jobban megérteni a népcsoport korai társadalmi és gazdasági szerkezetét. A kutatók sokáig úgy vélték, hogy az eredeti türkök túlnyomórészt nomád társadalmat alkottak, emiatt korlátozottan volt szükségük pénzrendszerre.
Az elmúlt időszakban ugyanakkor több érme is előkerült, ami cáfolja ezt az elképzelést.
Babajarov úgy véli, az általa azonosított türk kagán felirat valószínűleg nem személynév, és nem is egyetlen uralkodó titulusára utal. A szakértő a kifejezést az etnikai és politikai hovatartozás jelzőjeként értékeli. A későbbi időkből ismertek hasonló funkciót ellátó, türkökhöz köthető érmefeliratok.
A felfedezés ismét megerősíti, hogy Taskent és Fergana régiói kulcsfontosságú szerepet töltöttek be a korai türkök történetében.
