Mintegy 2 millió éves fogakra bukkantak egy dél-afrikai barlang mélyén, amelyek az emberek távoli rokonaihoz tartoznak. A maradványok négy Australopithecus (Paranthropus) robustus példánytól származnak, segítségükkel pedig korábban ismeretlen részleteket tudhatunk meg erről az ősi fajról.
Az Australopithecusok olyan állatok, amelyek egyfajta átmenetet képeznek az emberszabású majmok és a korai emberfajok között. Nagyjából 4 millió éve jelentek meg Afrikában, testfelépítésük majomszerű volt, azonban képesek voltak a talajon két lábon is járni. Az Australopithecusok egy robusztusabb fajokat magában foglaló csoportját egyes kutatók külön nemnek tekintik, amelynek a Paranthropus nevet adták. Ebbe a csoportba tartozik a P. robustus is, amely körülbelül 2,27 millió éve jelenhetett meg és 1 millió éve halt ki.
Az Australopithecusokkal kapcsolatban korlátozott a tudásunk, részben azért, mert nem ismerjük genomjukat, a DNS ugyanis túl gyorsan „tönkremegy” ahhoz, hogy ennyire ősi leletekben megőrződhessen. Bizonyos fehérjék azonban fennmaradhatnak például a fogzománcban, ezeket sikerült elemezniük egy idén tavasszal megjelent tanulmány szerzőinek.
A kutatók négy példány maradványain végezték el a vizsgálatot, amelynek köszönhetően sikerült megállapítaniuk, hogy kettejük nőstény, a másik kettő pedig hím nemű volt. Az eredményekből az is kiderül, hogy az egyik egyed jóval távolabbi rokonságot mutat a másik három példánnyal, mint azok egymással. Ennek fényében elképzelhető, hogy a P. robustus helyett egy nemrég leírt fajba, a Paranthropus capensis taxonba kellene sorolni. Az is elképzelhető ugyanakkor, hogy mindez csupán annyit jelent, a fajon belül jóval nagyobb a genetikai változatosság, mint azt eddig feltételeztük – foglalta össze a Live Science.
A 24.hu új cikksorozata, a Honnan jöttünk? az emberi őstörténetet mutatja be, az ember és a csimpánz utolsó közös ősétől kezdve egészen addig, amíg a Homo sapiens az egyetlen emberfajjá vált a Földön. A sorozat eddig megjelent két része alább olvasható:
